Bonyodalmak

Hazudnék ha azt mondanám, nincs bennem a para, hogy nem jön össze a lakás, bármennyire szeretném. Mindazonáltal, bizakodom és hajtok előre, hogy sikerüljön. Mint kiderült, a helyzet közel sem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondoltuk: a lakás nem tehermentes, ráadásul annyi hitel van rajta, amit az önrész már nem fedez. Viszont az a bank, ahol én a hitelt felveszem, úgy kell utaljon a másik banknak, hogy amaz még nem vette le a jelzálogot, és az én bankom addig nem tudja rátenni. Szóval nem egyszerű. Ja és mindez egyelőre még csak pusztán elméleti síkon, mert hogy szerződés még nincs (remélem még a héten, legkésőbb jövő hét elején már aláírjuk), mert először a bankokkal kell letisztázni, hogy pontosan mit és hogyan kell beleírni, hogy a hitelkérelmet ne utasítsák élből el. Úgyhogy vár még rám pár telefonálás, ügyintézés, rohangálás, mire ebből lesz bármi. Igyekszem nem aggodalmaskodni, idegeskedni és problémát keresni, hanem mindig pozitívan hozzáálni és a megoldás felé törekedni. Eddig elég jól megy, de rengeteg energiámat felemészti; viszont legalább pontosan tudom, hogy miért küzdök, és ez sok erőt ad hozzá. Nem is beszélve a Kedvesemről, aki lélekben támogat - amire igen nagy szükségem van mostanában.