Első napom Erlangenben

Kedves Olvasóm!

Kezdhettem volna úgy, hogy Kedves Naplóm, de a blog talán már nem is inkább a szerzőnek magának és az ő titkos lelki társának, a Naplónak szól, sokkal inkább másoknak, azoknak akik Olvassák. És ha már ők megtisztelnek a figyelmükkel és az érdeklődésükkel, szeretném én ezt ezzel a kis figyelmességgel viszonozni. :)

Szóval: Kedves Olvasóm!

Tegnap este sikeresen megérkeztünk Erlangenbe a kollégámmal, Danival. Bár az otthoni visszajelzések szerint a hírek tele voltak csúszós utakkal és balesetekkel, a mi utunk a lehető legnyugodtabb, már-már unalmas volt. Leszámítva az utolsó kanyart, merthogy az autópályán nemigen volt kitáblázva, hogy vigyázz, hajtű jön! Persze eleve fékeztem már amikor elkezdtem kisorolni, de aztán kezdett annyira szűk lenni, hogy nyomtan a féket ahogy mertem - nehogy megcsússzak - de 4-esbe már nem mertem visszatenni, hogy a kuplungolással se veszítsek fékerőt. Azért sikerült bevenni a kanyart és szerencsére nem kilinccsel előre.

Ma reggel meglepetésként 15 cm hó várt az autón, amit balga módon egyből elkezdtem letakarítani, ahelyett, hogy egy szép kis fotót készítettem volna illusztrációként e kis bejegyzéshez. Na mindegy, azért remélem senkinek nem olyan gyenge a fantáziája, hogy ne tudná elképzelni. Egyébként a hóval együtt is jobb az idő, mint otthon. Ma -3 és 2 °C között mozgott egész nap és napközben alig szállingózott egy kicsi hó. Bár a fényképezőgépet magammal vittem ma, semmi igazán remek témát nem találtam, amiért érdemes lett volna elővenni... Ehhez azért az is hozzájárult, hogy céltudatosan közlekedtünk a városban, a mára betervezett dolgok elintézésén kívül nem nagyon foglalkoztunk semmivel. Kárpótlásul azért szeretnék egy "kölcsönvett" képpel kedveskedni - ez a fotó a fogadóról készült, ahol átmenetileg lakunk. Az én szobám ablaka a bal oldali épület földszintjének bal szélén van, képzeljétek hozzá, hogy onnan ingeteket! :)



(A figyelmesebbek most értetlenül néznek, mert az előbb valami hóról beszéltem... :P)

A mai napot egyébként meglehetősen hatékonyan és sikeresen töltöttük: bejelentkeztünk, csináltunk lakcím- és adókártyát, vettünk itteni telefont, bevásároltunk holnapra (mert hogy itt holnap ünnep van és olyankor a fű se nő). Érdekességként hadd meséljem el az itteni hivatali ügyintézés menetét. Danival bementünk kb. fél 11-re a Rathaus-ba, és szépen annak rendje és módja szerint téptünk sorszámot. Mintegy 28 (!!!) várakozó volt előttünk - mondanom sem kell, egyből levert a víz, merthogy délig dobtam be a parkoló-automatába pénzt... Na mindegy, leültünk szépen, várva a sorunkra. Ráadásul egyből téptünk ugye két cetlit, mert hogy mégis csak két külön ügy elintézéséért jöttünk. Csodák csodájára, kb. 30 perc alatt sorra kerültünk. Nagy nehezen kinyögtem az ügyintéző hölgynek németül, hogy mi itten vó'nánk ketten két sorszámmal és jöttünk és kéne lakcím- meg adókártya, csak nem nagyon beszélünk németül és nem-e lehetne-e együtt-e, hogy ezt most itt akkor mi így elintézzük. Meg hogy váltsunk már át angolra, ha nem baj. Mondta, hogy semmi gond. Na annyit se pötyörgött angolul, mint én németül, de aztán valahogy összehoztuk nemzetköziben. Hogy rövidre fogjam, a cetli letépésétől Danival az egymásnak történő gratulációig (az első németországi lakcímhez és adókártyához) eltelt összesen kb. 40 perc. Na ezt már nevezem egyablakos ügyintézésnek! (És itt lehet hogy inkább az ügyintézésen van a hangsúly!)

Ezek után még bevásároltunk holnapra, aztán a pihenésnek szenteltük a napot. Vacsira azért sikerült berendelni egy könnyed, kéttenyérnyi Gordon Bleu-t a fogadó éttermében, úgyhogy kezdeti terveim a többletsúly-leadásról helyből komoly akadályokba ütköztek. :) A holnapi programot illetően nincs túl sok minden, lévén ugye semmi sincs nyitva, de az elgondolás az, hogy a közeli tóhoz teszünk egy könnyed sétát. Remélem ott már sikerül valamit lencsevégre is kapni, amit a következő bejegyzésben akár meg is oszthatok.

Hogy ne fárasszak le senkit a kelleténél jobban, ma esti kis rezümémet ezzel be is fejezném, hamarosan újra jelentkezem!

Puszilok/üdvözlök Mindenkit!
Levi