Az elmúlt pár hónap egyébként is feszített tempóját megkoronázandó, az elmúlt napok meglehetős rohanásban teltek számomra - és ennek még semmi köze nem volt a karácsonyi bevásárláshoz. Meg is kaptam (teljesen jogosan), hogy már bejegyzést sem írok - már megint...
Ahhoz képest, hogy "hatnapos" hét volt, és csak egy szem vasárnap állt rendelkezésre a szokásoson felüli dolgok elintézésére, kiemelkedően jól sikerült ez a nap. Na jó, a hét elején volt egy kétnapos pihenőm, de aztán hajtás-pörgés volt: meló, céges karácsonyi buli, meló, baráti vacsi, meló, baráti szülinapozás - átlag 6 óra alvás 3 nap alatt, úgy, hogy volt benne egy 10 órás is. Szóval ezek után vágtam én neki a mai programnak, ami első belegondolásra kamikaze tervnek tűnt: autóval közlekedni és vásárolni a teljesen behavazott városban, Aranyvasárnap, legalább három helyet érintve, amik nincsenek közel egymáshoz.
Úgy döntöttem, nem vagyok hajlandó stresszelni a dolgon, lesz, ahogy lesz. És ez be is jött! A városban a körülményekhez képest egész jól lehetett közlekedni - lehet hogy a sok hó ezúttal szerencsére elriasztotta a kicsit bizonytalanabbakat -, a boltokban, ahol jártam, sem volt akkora iszonytató tömeg, és sikerült mindent megvennem, amit terveztem mára (hagyjuk meg a meglepetés erejét az érintetteknek), de persze még így is maradt hátra vásárolni való a jövő hétre. A legjobb az egészben, hogy mindehhez képest egészen pihentetőnek találtam a mai napot, sikerült feltölteni a kis akkumulátoromat arra maradék 3 munkanapra, na meg a további időszakos munkálatokra.
Ponyva készítés
-
Autó, kamion, sátor, hajó ponyva készítés,
varrás, javítás, ponyvakészítés.
Téli hajótakaró ponyva és teraszbeépítés
EURÓPA PONYVA KFT
NON STOP
06 70 ...
8 éve
Bejegyzések
Mi is így jártunk szombaton... Egész tűrhető "tömeg" volt - vagyis inkább nem volt - a Camponában :)
VálaszTörlésKár, hogy a karácsony előtti időszak már a tülekedés és rohangálás ideje. Jobb lenne nyugiban várni az ünnepet és nem meglepődni azon, ha egy-egy nagyobb üzletben nincsenek ezren.
VálaszTörlésNa igen. Erről szól a fogyasztói társadalom. Azért én nagy rutinnal ki szoktam ezeket kerülni - és most is sikerült :)
VálaszTörlésRégen ilyenkor advent volt (most az van, de csak névleg), ami az elmélyülés, önvizsgálat ideje volt négy héten át. Az ajándékokat ki-ki kézzel készítette a szeretteinek, ettől lettek igazán értékesek és egyediek.
VálaszTörlésMost meg az emberek felületesek, menekülnek még önmaguk elől is és tucatárukat vásárolnak 5 perc alatt lehetőleg minél nagyobb értékben.
Nem igazán kedvelem a Karácsonyt, mert már régen nem arról szól, amiről kellene.
Ez lehet hogy nagy többségében igaz, de mondjuk én saját lehetőségeimhez mérten igyekszem a megfelelő ajándékokat megtalálni, (olyat, aminek a másik tényleg örül) és nem belemenni a vásárlási hisztibe. Még ha ez a pihenés és az elmélyülés rovására is megy időnként.
VálaszTörlésA következő postod címe: "karácsony vs. szeretet" :)
VálaszTörlésSzerintem a kettő nem zárná ki egymást, ha az emberek nem stresszelnének. Az én személyes tapasztalatom inkább az, hogy nem azért nem tud a szeretet ünnepe lenni ez, mert az ajándékot vásároljuk, nem pedig készítjük. Sokkal inkább azért, mert mindenki feszült, ideges, rohan, aztán meg már a másikhoz is aggresszíven szól. Vagy azért hogy végre letudja az egészet, mert herótja van tőle, vagy pedig azért, hogy minden tökéletes legyen - csak azt nem látják be, hogy még olyan áron is ragaszkodnak a tökéleteshez, hogy az pont az ünnepet és a szeretet öli meg. Ez szerintem csakis és kizárólag hozzáállás kérdése. És nem csak a Karácsonyra vonatkozik, hanem a hétköznapokra ugyanúgy.
VálaszTörlésValóban, a kettő nem zárná ki egymást, azonban ha jobban belegondolunk, ezt teszi. Mikor volt utoljára, hogy úgy telt a karácsony, hogy semmit nem ajándékoztál, de közben csordultig telt a szíved szeretettel? Amikor nem az volt a lényeg, hogy mit kapsz és mit adsz, hanem az, hogy olyan emberek között lehetsz, akik mindennél fontosabbak számodra.
VálaszTörlésA baj, hogy mostanság ilyen már nincs. Mindenki azon agyal, hogy kinek/mit/mennyiért vegyen, és nem az a lényeg, hogy együtt legyenek. A másik pedig, hogy mindenki kényszernek érzi ezt az egészet - rohanás a családhoz, rokonokhoz, ismerősökhöz. Mindenki egy nap alatt akarja letudni az évet. Azt, amit egész évben kéne. Szeretni egymást. Én személy szerint utálom a karácsonyt, utálom a rohanást, a képmutatást, a bájvigyort olyan emberek arcán, akik tudom, hogy csak azért mosolyognak, mert ezt "illik". De hál' az égnek, karácsony is csak egyszer van egy évben...
Tavaly volt az első szuper karácsonyom: egy nagyon jó barátommal karácsonyoztam: rendeltünk egy pizzát, leültünk tv-zni, jókat dumáltunk, és nyoma sem volt a képmutatásnak. Így volt tökéletes. De a legjobb az volt az egészben, hogy az a nap egy cseppet sem különbözött egy átlagos hétköznaptól. Ezért volt szuper. Egyszerű volt és a maga nemében tökéletes.
Ezúton kívánom Mindenkinek, hogy ugyanilyen/legalább ennyire boldog emlékekkel zárja a mostani karácsonyt, mint én a tavalyit.
Azt írod utálod a karácsonyt, utálod a képmutatást, a rohanást... Azt hiszem itt lehet valahol a probléma gyökere: a karácsony ma már a rohanással és a képmutatással azonosul. Természetesen én sem szeretem sem a rohanást, sem a képmutatást. ÉS pont ezért érzem azt küldetésemnek, hogy valahogy visszatérjek a szeretethez. Nem csak karácsonykor, általában. De karácsonykor is, és tudjak adni a másiknak valami olyan pluszt, amit a boltban nem kapt meg: türelmet és mosolyt, pár kedves szót, hogy "nem baj ha nem lesz tökéletes, vagy nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna, nekünk akkor is jó lesz, csak ne idegesítsd magad rajta!". Szeretet.
VálaszTörlés